~ Prologue ~

Sziasztok Drágáim!

Nagy nehezen s fáradságok közepette megírtam a prológust, ami egyfajta visszatekintésként és információ, valamint alaphelyzet ismertetésként szolgál, hogy ne kelljen a szereplők bemutatásánál egyéb dolgokat írnom, ehelyett minden fontos részlet kiderül a következőkben. A bejegyzés inkább hasonlít valami naplóra tekintve, hogy múlt idejűre fogalmaztam meg az elmúlt év eseményeit. Remélem tetszik majd a bevezetés és sok komment érkezik majd rá!

xx

/One Direction- Irresistible/

~ January ~ Dior Fashion Show ~ Melbourne ~

/2012. January 15./

A ruha, amit viseltem egyszerűen mesés volt. Hosszú szoknyája a földet súrolta, ujjai csipkében   végződtek s a háta egészen mélyen kivágott. A magam 175 centijéhez tökéletesen passzolt, hiszen én vagyok most az összes lány közül a legmagasabb, amit sosem értettem, hiszen a családból senki sem egy "felhő karcoló". Még a bátyám is egy centivel alacsonyabb nálam. Szőke hajamat hullámokba sütötték, így öt évvel idősebbnek éreztem magamat s meggyőződésem, hogy ez a kinézet másoknak is hasonlóan jött le. Izgatottan vártam a színfalak mögött, miközben idegességemben vörösre rúzsozott ajkaim harapdáltam, amit a körülöttem lézengő sminkes nem igazán díjazott. Ujjaim folyamatosan egymást kergették, fejemben csak is a vágy járt, hogy megmutassam tehetségem.

Már kiskoromban anyukám magassarkú cipőiben járkáltam s nyakamba kedvenc fehér füzérét akasztottam, így sántikálva a tükör előtt egy bájos mosoly kíséretében. Az iskolában csak egy barátnőm akadt, mások kiközösítettek. Csúfoltak a magasságommal s a telt ajkaimmal, esetleg csontos arcommal. Az egyik legjobb tanuló voltam, ennek ellenére szőkének gúnyoltak. Az én egyetlen barátnőm, a barna, loknis hajú lányka, aki kedves mosolyával azonnal levette a fiúkat a lábáról. Nem értettem, ugyan miért barátkozott pont velem, de később rájöttem. Ő nem a többiek közé tartozott, hiszen annál sokkal kedvesebb, okosabb és odaadóbb. Szerinte én vagyok az a lány, aki őt megérti s már kezdetektől fogva látta bennem a híres modellt. Ugyan ő hamarabb vált azzá, én mégis sikeresebb lettem a szakmában, hiszen ő még egyetemre jár Manchesterben. Nem mondom, hogy híresebb is, mivel ez a lány történetesen egy igen hírhedt ficsúr barátnője itt Londonban. Jó látni, hogy Eleanor igazán boldog valaki mellett. Őszintén megvallva nem ismerem Louist, még nem volt szerencsém vele találkozni, amit kicsit furcsálltam, de szó nélkül hagytam.

Enyhe lökést éreztem a hátamon, ami arra ösztönzött, hogy induljak ki. Vettem egy mély levegőt s rezzenéstelen arccal kilépkedtem a kifutóra. A vakuk ezer felől villogtak a szemembe, ami ennek következtében majd' ki égett, de reagálás nélkül végig kellett mennem. A lábaim messze egymás előtt érintették a fényes padlót, a cipő kopogását elnyomta a zene erős hangja. A hátam egyenesen tartott, fejem felszegezve néztem előre a kiszemelt pontomra, amit a messzi, fehér fal segített. A végéhez érve megállás nélkül, kanyarban kellett megfordulnom, hiszen ezt szerette volna a rendező, nekem pedig az a dolgom, hogy eleget tegyek a kívánságainak. Kecsesen, modellhez illően haladtam vissza a színfalak mögé. Egy újabb kiemelkedő teljesítménnyel s sok-sok dicsérettel hagyhattam magam mögött a tavaszi Dior Divatshowt.

~ February ~ Louis Vuitton Fashion Show ~ Paris ~

/2012. February 6./

A kockás, érdekes szabású ruha, mellnél mélyen dekoltált, ami kiemeli a domborulataim. A kockák barna és fehér színben domináltak, hasonlóan a többi ruhához. A lábamon azonos mintájú, hegyes orrú körömcipő díszelgett, a hajam pedig kivasalták, a két frufrumat a fülem mögé tűrték be. A kezembe a jellegzetes mintájú táskát nyomták, hiszen a Vuitton cég főleg erről a fajta áru cikkéről ismert.

A rendezvény mondhatni hatalmasra sikeredett, hiszen félköríves nézőtér teljesen megtelt emberekkel. Nem segített a dolgomon az, hogy az első sorokban neves emberek várták a kezdetet, árgus szemekkel figyelték a színpadot, ami nem hasonlított egy kifutóhoz.

Ehhez a márkához kedves emlékek fűznek, hiszen a bátyám a tizennyolcadik születés napjára ilyen táskát kapott tőlem s nagyon tetszett neki. A magam eszétől nem gondoltam volna rá, hogy ezt vegyek neki, hiszen a fiúk többsége nem ezért a márkáért van oda, de ő mindig is kifinomultabb volt a többi srácnál, akik kukás sapkát és neon színű hózentróglit viseltek. Ő inkább a farmer nadrágnál, egyszerű színű, de "V" nyakú pólónál és Converse cipőnél maradt, míg mások DC és ehhez hasonló sportos öltözékeket hordtak.

Az egész show látványossága a kétszer négy, azaz nyolc sor mozgólépcső, amikről sorakozva fogunk leérkezni a nagy, tégla alakú, úgynevezett "kifutóra". Az egész gondosan és probléma mentesen lett megoldva, ami miatt magamban hálát adtam a rendezőnek.

A nevemet hallva beálltam a többi lány közé, a jól betanult helyemre, majd a zene felcsendülésével elindultunk a lépcsők felé. A kihagyhatatlan fapofa ott virított az arcomon, ami véleményem szerint lehangoló, mások szerint viszont kifinomult és elegáns, de mivel ez a feladatom nem állok le senkivel sem vitatkozni, hiszen ostobaság lenne.

Hangulat mentes arccal és kecses léptekkel haladtam a színpad széle mentén, engedve, hogy minden jelenlévő kényelmesen végignézhessen öltözékemen. A sarokhoz közeledve elkanyarodtam s eltűntem a besötétített alagút mögött, ami az öltözőkhöz vezetett.

~ March ~ Christian Louboutin Fashion Show ~ New York ~

/2012. March 10./

Ezek a cipők egyszerűen mesések! Csak nézem őket s ámulok és bámulok. Mindig is tiszteltem ezt a fajta kreativitást, hiszen minden modellük egyedi s mindegyik más és más. Az én lábamon egy arany színű, de mégis érdekes mintájú, platformos cipő ékeskedik. A sarka szerintem meghaladja a tizenöt centit, de ennek ellenére is tudok benne járni. Mindegyik lábbelinek piros a hátsó része, ez amolyan jellegzetes vonás rajtuk. A Christian Louboutin felirat ezüsttel van belenyomva a talpába, ezzel igazivá téve a magassarkút.
Mivel a figyelem középpontjában a cipők állnak, így öltözéknek igen egyszerű ruhanemüket aggattak rám. Alul fekete testgatya, felül azonos színű hosszú ujjú póló, minek a váll része hegyesen kiemelkedik. Arcomat csak levakolták s natúr sminkel ajándékozták meg. Soha életemben nem gondoltam volna, hogy eljutok egy ilyen nemzetközi divatbemutatóra, pedig anyámnak ez mindig is nagy álma volt s jelenleg is kint várja, hogy elkezdődjön a felhajtás és láthassa a lányát.
Mikor általános iskolás tanuló voltam, édesanyám belebolondult a Louboutin cipőkbe. A cipős szekrényében több mint tíz pár ékeskedett. Mindegyik más-más kollekcióból való volt. Erőszeretettel beszélt róluk, valamint a cégről, amiért úgy oda volt. Én meg persze jó kislány módjára végighallgattam mondandóját s lelkesen bólogattam. Nem értettem olyan fiatal fejjel, hogy mit szeret bennük annyira, de amint egyre jobban felnőttem, engem is érdekelni kezdett a divat. Százféle újságot olvastam, amik ebbe a világba sodortak. Mire megkezdtem a középiskolát a stílusom kialakult, ehhez alkalmazkodóan.
A kifutó a szokványos módon állt s nekem is a megszokottan kellet végigvonulnom rajta. Ugyan nem láttam, de éreztem magamon anya pillantásait, amik a büszkeségtől csillogtak. Akkor még sejtése sem volt róla, hogy bizony engem megajándékoztak egy limitált kiadású darabbal, ami akár mennyire is tetszett, végül neki adtam.

~ April ~ Dolce & Gabbana Fashion Show ~ London ~

/2012. April 26./

Éltem-haltam a D&G parfümökért, amiknek az illata nem csak nekem, de másoknak is belopta magát a szívébe. Elő fordult, hogy sminkeket is vettem a cégtől, de az a ritkábbik esetek egyike volt. A ruháik markánsak és hétköznapra hordhatatlanak. El nem tudtam képzeli, hogy az utcákra ilyen öltözékekbe lépjek ki, viszont voltak, akik ezt helyettem is megtették. A feltűnési viszketegségben szenvedők gazdag negyede ilyen márkájú darabokat viselnek még máig is, ami az én számomra visszataszító, de van akinek ez kifejezetten tetszik, mint például Lady Gaga vagy Rita Ora.
A gazdag pasik nagyrészt innen vesznek öltönyt, esetleg fehérneműt. Ha jobban belegondolok, nekem is akad egy ruhám, ami megtetszett egy boltjukban s egy díjátadón viseltem. Nincs túl spilázva, hiszen akkor nem vettem volna meg, jobban inkább tetszetős, mintsem visszataszító.
Aznap este ismertem meg a mostani managerem, akinek sok mindent köszönhetek, köztük a hírnevem s a sok-sok fotózásom, amiken eddig részt vettem. Kellemesen telt az este, az egész hangulata feldobott, az emberek pedig kedvesek és udvariasak voltak. Jókat beszélgettem a neves párokkal, akik idős korszakukat élik s azokkal a nőkkel, akik borostyán zöld ruhában, szőrme kabátban és hatalmas ékszerekben járkáltak a piros szőnyegen. Mindenki nevetett és bájolgott, de szívből és boldogságból tették. Soha sem fogom elfelejteni azt az álomszerű estét.

~ May ~ Burberry Fashion Show ~ Rome ~

/2012. May 9./

Már csak a táskák és sálak látványától defektet kaptam, köztudottan Burberry a kedvencem. A barna alapon fekete, piros és zöld csíkok, amik kockákat alapoznak lázba hoznak. Maga a minta divatos és kifinomult felé hajlik, mintsem az öreges felé. Sokan leszólják, mondván ronda és ódivatú, viszont vannak, akik még díjazzák a Burberry termékeket- köztük én is-. Az abszurd megközelítés, mikor csak ránéznek egy kabátra, majd félvállról lehordják. Különösen idegesít, mikor az emberek elítélnek dolgokat, csakúgy mint másokat.
Fekete, térd fölé érő szoknya, megegyező színű felső,  Burberry bakancs, kabát, sál, kesztyű, sapka, táska és napszemüveg ékesítette öltözékem. Az egyszerű ruhákat szempillantás alatt tették rajtam túlöltözötté. Ugyan nem értettem, hogy minek ennyi kiegészítő, lakat volt a számon s nem szóltam egy rossz szót sem.
A show minden extra nélkül zajlott. A kifutón semmi különlegeset sem véltem felfedezni. A zenék kifejezetten tetszettek, pont ilyen az én ízlésem, így az egész esemény alatt jól éreztem magam még mások társaságában is.
A Burberry volt az első nagy cég, akik termék fotózásra kértek fel. Természetesen elfogadtam a munkát, így sok nagyszerű képpel gazdagodott a portfólióm. A munkatársaimmal feszültség nélkül elbeszélgettem. Különösen értékeltem, hogy nevetéssel díjazták a humorom.

~ June ~ Valentino Fashion Show ~ Venice ~

/2012. June 21./

Hatalmas mosollyal az arcomon ülök a székben, miközben a sminkemet és a hajamat csinálják. Hihetetlen, hogy idáig eljutottam. Álmodozni sem mertem egy Valentino divatbemutatóról, hiszen a világ egyik leghíresebb rendezvénye. Szupermodellek a kifutón, akik közül az egyik szerencsés én vagyok. Az egész egy álomnak tűnik, ám ahányszor pislantok hitetlenül nem történik változás, hiszen ez a valóság.
Kiskoromban mindig is arról álmodta, hogy Valentino fogja tervezni az esküvői ruhám. Mostanra ez csak buta ábrán maradt, kezdetben azért, mert még barátom sincs. Átlagos kislány voltam, akinek ugyan azok voltak az álmai, mint bárki másnak. Boldogság, szerelem, hírnév, pénz és család. Ebből az öt tényezőből jelenleg négy jellemző rám. Boldog vagyok, mert nincs min szomorkodnom, szerelmes vagyok az előttem függő ruhába, rengeteg aranyos rajongóm van, ezen kívül pedig a hírességek többsége is ismeri a nevem, a pénz a munkámból adódik, viszont saját családom még nincsen és egyenlőre nem is tervezem, hogy lesz.
A show menetele nem éppen szokványos. A kifutó szintezve van, ebből kifolyólag néhány lépcső fokkal is meg kell birkóznom, valamint kacskaringós és már fájóan hosszú. Mindenesetre nyugosztal, hogy csak kétszer kell végigszelnem a távot.

~ July ~ Versace Fashion Show ~ Madrid ~

/2012. July 30./

Imádom a kivitelezést, a kifinomult eleganciát, amiben a Versace az első. Olyan számomra, mint a szabadság, megmagyarázhatatlan ugyan, de függetlennek érzem magam az öltözékeikben. Mintha rám öntötték volna, mindenhol tökéletesen passzol. A fekete és fehér színkombinációt csodáltam magamon a tükörbe, elsőre beléjük szerettem, s már tudom, bizony megveszem a rendezvény végén.
A nagynéném minden második ruháját innen vásárolta, ebből kifolyólag az ő ízlése a családból a kedvencem. A harmincas éveit lejti, ennek ellenére divatosan öltözködik, amit a saját tetszésére formál.
A hajamat hátul lófarokba fogták a tarkómnál. A középen való elválasztás még így is tökéletesen látható volt. A sminkemen semmi újdonság sem volt, hiszen ilyenkor nem a modell a lényeg, hanem az, amit visel. Nekem nem magamat kell eladnom, hanem a ruhákat. Sok kifutó modell ezért is elől deszka, hátul léc, tisztelet a kivételnek. Mostani modell divat a magas alkat, hosszú lábak, csontos és markáns arc.
Szokásomtól eltérően zsebre tett kézzel kellett végig vonulnom a szürkével parkettázott kifutón, mely körül jól öltözött nők és férfiak pásztázták a felvonultatott ruhaneműket és kiegészítőket.

~ August ~ Victoria's Secret Fashion Show ~ Miami ~

/2012. August 11./

A mosoly levakarhatatlan az arcomról, köszönhetően a társaságnak és hangulatnak, amely kirobbanó formába lendít. Nyüzsögnek a fotósok és öltönyös emberek, ennek ellenére minden lány jókedvűen nevet és boldog. Itt mindenki kedves mindenkivel, nincs versengés se keresztbe tevés. Nem kell azon stresszelned, hogy valami lépést nem megfelelően hajtasz végre, az egész spontán módon megy. Te döntöd el, hogy éppen milyen arcot vágsz, hogy köszöntöd a nézőket, mily' módon adod elő magad. A sztárokkal és fellépőkkel fotózkodtam, köztük Justin Bieberrel, Rihannával és Bruno Marsal, akik az egyik kedvenc énekeseim.
Anyával minden évben leültünk a TV elé, hogy végignézzük a Victoria's Secret Divatbemutatókat. Ugyan lelomboz, hogy nem tudott eljönni, viszont tudom, hogy legjobb barátnőm már kint élvezi a műsort az első sorból, s elmondhatatlanul boldog, valamint remélem, hogy várja az én szereplésem is.
Az egyszerű fehérneműt szárnyakkal és ékszerekkel dobták fel rajtam. A domináns színek a fekete és a krém, amik együtt gyönyörű párosítást nyújtanak.
Boldogságtól lebegve integettem, puszikat dobáltam, valamint mosolyogtam az embereknek. Eleanornak még egy szívecskét is mutattam a kezeimmel, aminek nagyon örült. Jó volt látni, hogy ő is élvezi a rendezvényt, akárcsak jómagam.

~ September ~ Chanel Fashon Show ~ Prague ~

/2012. September 2./

Csokit eszegetve tűrtem, ahogy a hajamat babrálták. Félve néztem, hogy mennyi lakkot és egyéb olyan kozmetikumot fújnak rá, amiktől még egy hét múlva sem fogok tudni megszabadulni. A nő elég csúnyán nézett az édességre a kezemben, viszont nekem szükségem volt arra a hizlaló ételre, mivel teljesen pánikba voltam esve az elkövetkezendők miatt. Figyelmem nagy részét az előttem ülő Cara foglalta le, aki grimaszaival és vicces viselkedésével jobb kedvre derített.
Cara előtt egy évvel indult be az én karrierem, mostanra már mindkettőnket világ szerte ismernek. Az első divatbemutatóján én segítettem végig, hisz már akkorra gyakorlott voltam, viszont kevésbé sem lámpalázas.
A ruhám egy fehér csoda, amit igazából le sem tudnék írni. Minden szabása egyedi, emellett kreatív és divatos. Sok világsztár vesz erőszeretettel Chanel ruhát egy-egy estélyre, nem beszélve a táskáikról, amiket világszerte visznek, tekintve fazonját. Nekem összesen négy Chanel táskám, két estélyim és egy blézerem van, amikre úgy vigyázom, mint szemem fényére.

~ October ~ Gucci Fashion Show ~ Los Angeles ~

/2012. October 27./

Sokan világszerte sztárolják a Gucci termékeit. Errefelé minden második embernek van egy ilyen táskája, amit legféltettebb kincseként hord, ezt- az árakat tekintve- meg is értek. Én csak egy sállal és táskával büszkélkedhetek, ami tőlük van, ám nekem ez is bőven elég. Nem akarom minden pénzem drága ruhákra költeni. A barátaimra és a családomra egyaránt nagyon sokat küldök. A bátyámnak hónaponta utalok egy nagyobb összeget, tekintve, hogy ő bizony még az egyetemet járja, velem ellentétben, mivel én, majd a karrierem kifulladása után végzem el a kívánt szakokat. Legfőbb vágyam az, hogy építész legyek, ám tisztában vagyok azzal, hogy nem könnyű sikeresnek lenni ebben a szakmában, mindenesetre reménykedek előre is a legjobbakban.

Édesapám ügyvédként dolgozik, így mindig bőven eltudott minket tartani, ezzel ellentétben koránt sem voltunk elkényeztetve. Ha valami extrára vágytunk saját magunknak kellett megkeresni rá  a pénzt. Persze ők fizették az iskoláztatást és a ruháinkat is, ám én magam vettem meg a laptopom.

Ryannel, a bátyámmal egy-egy pénzgyűjtéses akció céljából összefogtunk, hogy együttes munkával szerezzük meg kívánt összeget. Mindig igazságosan osztottuk el a keresetet, sosem vertük át vagy hagytuk cserben a másikat, emellett kitartottunk egymás mellett a jobb cél érdekében. Mindenesetre jól voltunk nevelve, ami a mai napig meglátszik.

Annak idején együttesen költöztünk Londonba a bátyámmal, s ott kezdtünk új életet külön-külön. Ryan egy kisebb házat vett, ami csak földszintből áll, ennek ellenére ízlésesen és a modern kornak megfelelően van berendezve. Én a belváros egyik drágább emeletes társasházában vettem ki magamnak egy lakást, ami gyönyörűen van berendezve az ízlésemnek megfelelően. A környezetem intelligens és tiszta tekintve, hogy jómódú emberek laknak a lakásokba, ami nem olcsó mulatság. Tisztességesen fizetem a lakbért, ám nekem is voltak nehezebb időszakaim, olyankor segítségre szorultam, amit meg is kaptam a családomtól, azért támogatom pénzel a mai napig a bátyámat. A szüleim nem kértek a vagyonomból, hiszen mindent megtudnak maguknak venni édesapám jól fizető állását tekintve.

~ November ~ Jimmy Choo Fashion Show ~ Sydney ~

/2012. November 28./

A legtöbb cipőmet itt vettem tekintve, hogy tökéletesen elégetett vagyok a minőséggel, valamint elbűvölnek a modelljeik. Kedvenceim a hegyes orrú körömcipők, valamint a magassarkú szandálok.

Egy zöld színű, a kedvenc fazonomból való cipő vár arra, hogy lábaimra húzzam s kilibbenjek vele a kifutóra. Ruhának egy fehér egybe részes atlétát adtak rám, aminek bugyi formájú alsó részének köszönhetően a lábaimat nem takarta anyag. A felső része mellnél enyhén szívecske alakban végződött. Egy piszkos bordó színű blézert terítettek a vállamra, aminek anyaga hasonlít a szőnyegére.

A kupolában kezdődő kifutón érzelem mentes arccal vonultam végig, figyelve, nehogy megrezzenjen valamelyik arcmimikám, csupán csak a szemeim pislogtak.

Az első nagy márkájú cipőmet itt vettem, s azóta, ha lábbelit szeretnék vásárolni csak betérek az egyik üzletükbe, ahol biztosan találok legalább egy olyan darabot, ami tetszik és megfelel az elvárásaimnak.

~ December ~ Prada Fashion Show ~ Berlin ~

/2012. December 23./

Karácsonyt tekintve a hangulat oldottan és barátságosan keringett az emberek között, akik mosolyogva beszélgettek. Jól éreztem magam végig, ám mégis féltem, hogy sikerül e másnapra haza jutnom.

A havazás közepes mértékű volt, ám bármikor súlyosbodhatott volna a helyzet, ezzel törölve a járatokat. Minden ujjaim közé akadó varrást erőszeretettel piszkáltam azon levezetve a feszültségem, ami az elmúlt év alatt rám halmozódott. Végig dolgoztam az évet keményen és kíméletlenül, visszautasítás nélkül, így kijárt volna nekem egy kis pihenés.

Szerettem volna karácsonyra haza utazni a családomhoz tudva, hogy a bátyám is ezt tette. Nyugtatott, hogy tavasszal kapok egy hónapos szünetet, majd a nyaramat is lazán tölthetem el, ezzel a jutalommal kiengesztelve engem a teljesítményem miatt. Ha lehet még keresettebb lettem, ám télen már nem vállalok kifutó modell munkákat, viszont fotózásokat és interyoukat annál inkább. Így történt, hogy öt híres magazin címlapján megjelentem, így a Vogue és az Elle divatlapnál is a kezdőlapon pózolhattam.

A show hamar lefolyt, végiggondolva egészen szokványosan telt, gondok és keveredések nélkül, amik lehetővé tették, hogy aznap ne fáradjak el teljesen s legyen energiám még haza utazni a szeretteimhez.

xx